a hétfő bűn: American Type Founders (ATF)

Az American Type Founders (ATF) 1892-ben alakult 23 betűöntő vállalkozás egyesüléséből. Az ATF számított a vezető amerikai fémbetű-előállítónak alapításától legalább a negyvenes évekig, de befolyását még a hatvanas években is megőrizte.
A Linotype szedőgépek generálta versenyhelyzet megtépázta az ATF bevételét a húszas évek vége felé, és miután vezetőségének kulcsfigurái leköszöntek, a cég már soha nem lett a régi, mi több, 1934-ben csődeljáráson esett keresztül.
A cég azonban tovább folytatta a fémbetűk gyártását, és fokozatosan vesztett pozícióiból. 1983-ra mindössze hat alkalmazottat foglalkoztatott, 1986-ban a Kingsley felvásárolta maradékát, majd 1993-ban az immár ATF-Kingsley nevű vállalat bezárta kapuit, és elárverezték felszereléseit. A nyomdai részleg ATF Davidson néven működött tovább, egy darabig a Kingsley konszern, a Kingsley-ATF fontok tulajdonosa kísérletet tett arra, hogy digitális fontokat hozzon forgalomba ATF cégjelzés alatt.

Fénykorában az ATF fémbetűi híresek voltak művészi megmunkálásukról és technikai kiválóságukról. A cég alelnöke, Joseph W. Phinney felügyelte a betűkönyvtárak összevonását, és külső tervezőkkel is dolgoztatott. A későbbi jó nevű betűtervező, Frederic Goudy első betűkészlet-tervét (a Camelotot) az ATF megrendelésére készítette , amiért Phinney tíz dollárt fizetett, kétszer annyit, mint amennyit Goudy kért.
Morris Fuller Benton, valószínűleg a világ legtermékenyebb betűtervezője, az ATF alkalmazásában állt 1900-tól 1937-ig, s itt alkotta meg máig népszerű betűcsaládjait, köztük a Franklin Gothic-ot (ami a Microsoft betűtípusa), a Bank Gothic-ot, a Broadwayt és a Century családot.

Az ATF mintakönyvei, különösen az 1912-es és az 1923-as, a nyomdászat remekművei és a font-arculatok sokféleségének egyedülálló dokumentumai. A betűtervezők és a nyomdatörténészek máig előszeretettel tanulmányozzák ezeket mint a font-tervezés és a digitális tipográfiai technológia kiapadhatatlan inspirációs forrását.

Az ATF másik hagyatéka az a tipográfiai múzeum és könyvtár, amelyet éveken át a társaság működtetett, majd 1936-ban a gyűjtemény a Columbia University gondozásába került. Ám a Columbia könyvtárában ma is fellelhetőek az ATF-archívum különleges anyagai.
Szintén az ATF fejlesztette ki a hatvanas-hetvenes évek fordulóján az első viszonylag olcsó fényszedő-gépet, amely technológiailag a Friden Flexowriter berendezésen alapult. Az ATF szerkezetét kisebb nyomdai feladatok ellátására hozták létre. Noha a filmszalagra történő fényalapú betűszedés nem volt ismeretlen eljárás abban az időben (lásd pl. a Linotron ZIP-et), az ATF fényszedő-gép hozzáférhetővé tette ezt a technikát a tömegigények számára. Az első, „A” jelű modellből viszonylag kevés példány készült el, mivel karakterilleszkedése sok kívánnivalót hagyott maga után. A legismertebb a „B”modell, amelyen kijavították az „A” hibáit. Az ATF fényszedőt világszerte forgalmazták – eljutott Kanadába, Németországba, Olaszországba, Franciaországba, Belgiumba, Angliába stb. Dániában néhány újságot a Reprdan nevű cég ezzel a berendezéssel állított elő.

Az ATF gyártott betűkorongokat minden népszerű betűtípusa számára. Ezek a korongok fontok koncentrikus gyűrűiből állnak, amelyek negatív formában tűnnek fel egy átlátszó műanyag felületen. A korongok általában tartalmazzák ugyanazon betűkép antikva, dőlt és félkövér változatát. Van olyan korong is, amelyik a kor egyetlen kanadai betűképét, a Cartier-t tartalmazza.

oldalpárok az 1923-as Specimen Book and Catalogue -ból: