ő az első, aki saját magáról nevezte el egyik betűjét
1865 márciusában született az Illinois állambeli Bloomingtonban, skót származású családban. Noha gyermekkorától rajzolt és festett, 1888-ban mégis jelzálogkölcsönző céget alapított, ahol könyvelőként dolgozott. 1890-ben Chicagóba költözött, és az ingatlanszakmában helyezkedett el. Eközben saját kezűleg hirdetéseket tervezett cége számára, mi több 1892-ben még egy rövid életű folyóiratot is kiadott, a Modern Advertisinget. Ezt követte a Booklet Press 1893-ban, majd a Camelot 1896-ban, melyhez egy este alatt megtervezte élete első betűkészletét, a Camelot Old Style-t. Az ATF ugyan megvette és kiadta a betűt, ám a Camelot Press időközben megszűnt, így Goudy főállásban visszatért a könyveléshez.
Alkalmanként továbbra is tervezett és tanított, amikor 1903-ban feleségével, Berthával megalapította a Village Press-t. A vállalkozás első fontos terméke William Morrisnak, az Arts and Crafts mozgalom vezéralakjának egyik esszéje volt. A következő évben a St. Louis-i Világkiállításon Goudy díjnyertes lett munkáival. A cég később Bostonba, majd 1908-ban New Yorkba települt át. Azonban még ugyanebben az évben a Village Press porig égett, a tűzben az összes felszerelés és kész terv odaveszett. Mindössze a Village Type matricája menekült meg, amelyet az igazgatói iroda széfjében tároltak. Goudy tehetetlenül nézte végig, ahogy biztosítás nélküli üzletét elemésztették a lángok.A katasztrófa után ismét betűtípusok rajzolásával kezdett foglalkozni. 1908-ban dolgozta ki első jelentősebb betűtervét, az E-38 elnevezésű fontot. A betű a Life Magazin számára, és a Monotype felkérésére készült, később pedig Goudy Light vagy Goudy Old Style néven lett ismert.
1911-ben következett a nagy dobás: Goudy egy Mitchell Kennerley által kiadott Wells-antológiához elkészítette a Kennerley Old Style-t, amellyel saját értékelése szerint „megszűnt a tervezés amatőrjének lenni”. Karrierje látványos felvirágzásnak indult: a Caslon Foundry megvette tőle a Kennerley-t és öt másik fontot, betűmetszést kezdett tanítani a New York-i Arts Students League tagjainak, és felvették tanácsadónak az ATF-hez.
Legszélesebb körben használt betűjét, az örök klasszikusnak számító Goudy Old Style-t is az American Type Founders Company hozta forgalomba 1915-ben. Az ATF viszont Goudy megkérdezése nélkül belepiszkált a betűbe: hogy a betűtípus illeszkedjen más termékeikhez, megkurtították a lefelé nyúló szárakat. A többi változat elkészítésével már nem is őt bízták meg. A húszas évek elejére Goudy híres személyiség lett, aki számos kitüntetéssel a zsebében járta a tiszteletére adott banketteket. 1918-as könyvét, a The Alphabetet Stanley Morison minden idők legjobb útmutató kézikönyvének tartotta.
A kritikus hangok megszólalásáig sem kellett sokáig várnia. The Elements of Lettering című művéről (1922) már méltatlankodó bírálat jelent meg a Fleuronban. Angliában Goudyt eleve műveletlen ex-könyvelőnek tartották, és az már egyáltalán nem volt ínyükre, hogy a könyvben méltatott tizennégy betű közül kilencet ő maga tervezett. Felháborította őket, hogy a tanulatlan Goudy betűtervezés címen darabokra szedi a meglévő betűket, sőt van képe magáról elnevezni az újakat. 1939-ben újabb tűzvész pusztította el vállalkozását, betűinek és jegyzeteinek többsége ismét megsemmisült. Szintén ebben az évben az American 
Institute of Graphic Arts felkérte, hogy tartson megnyitóbeszédet az év legjobb könyvterveinek tiszteletére rendezett gyűlésen. Goudy azzal a keserű kérdéssel utasította vissza a felkérést, hogy a bemutatott ötven könyv közül vajon miért szedtek negyvenhetet német, azaz talpnélküli betűvel.Utolsó éveiben Goudy kezdett kimenni a divatból. Cserbenhagyásnak élte meg, hogy az amerikai nyomdák német importbetűket használtak, esélyt sem adva ezzel az amerikai tervezőknek. Neki magának akkoriban egyetlen talpnélküli betűje létezett, a Goudy Sans Serif Heavy; a többi százegynéhány viszont az új tipográfiai divat szerint reménytelenül idejétmúltnak tűnt.
1920-tól haláláig Goudy volt a Lanston Monotype művészeti vezetője; ez a pénz ugyan megmentette a teljes csődtől, de szakmai elismerést már nem jelentett. „Én vagyok az a tanácsadó, akitől soha nem kérnek tanácsot.”Életművében Goudy 122 betűtípust és 59 irodalmi munkát hagyott hátra.
1947-ben szívroham végzett vele.
http://en.wikipedia.org/wiki/Frederic_Goudy http://www.linotype.com/396/fredericwgoudy.html
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése